ELMÚLT IDŐKBŐL BARTÓK & FOLK

Az Elmúlt időkből – Bartók & Folk című előadás egy olyan világot idéz meg, melynek egykor volt jelene, s a mi jelenünk között eleven a kapcsolat, épült híd, lehet járni rajta oda-vissza. Ezt az utat járjuk majd be, hogy bizonyítsuk: a hagyomány az eredetből fakad, mi abban létezünk, nélkülünk nem is lehetne az, ami, vagyis ’eredet’!

Szerelmünk, Kalotaszeg

Ha a Kalotaszeg földjét hosszában átszelő robogó vonat ablakából ítéljük meg ezt a földet, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy annak túlnyomó része egyhangú, kietlen, sőt, szomorú föld. De a levegő csodálatosan tiszta és a dombok szeszélyes vonalai élesek, a sziluettek határozottak, a szántók, a kaszálók színfoltjai, vonalvezetése ezen a szeszélyes területen egészen furcsán egyéni. Ebben a hideg és élesen rajzolt tájban a művész szeme, mint rafináltan megkomponált képen, észre fogja venni a kontrasztjával nagyszerűen ható embert és az embernek alkotásait.” Kós Károlynál szebben és hitelesebben talán senki nem írt és nem is tudna írni e vidékről, s ha valaki Kalotaszeggel foglalkozik, nem hagyhatja ki, hogy rá hivatkozzon. Velünk is így történt, az ő leírásai lettek készülő előadásunk ihletet adó forrásai.

A Duna Művészegyüttes évekre visszatekintő általános törekvése, hogy a néptáncot kiemelje a műfaj megszokott színpadi kereteiből, és olyan összetett táncszínházi előadásokat hozzon létre, amelyek az autentikusság jegyeit hordozzák magukon, ugyanakkor innovatív szellemiségük, modernségük a mai színházi elemek egyenrangú társává teszik a néptáncot és a népzenét.

Örökkön Örökké

Előadásunk a képzőművészet, a világzenei hangzás és a virtuozitás keverékével kívánja a nézőt a néptánc-színház csodás világában megmeríteni. Finoman próbál elgondolkodtatni, majd ellazítani, megnyugtatni és végül, de nem utolsó sorban szórakoztatni. Hatás- és gondolati elemünk ez esetben a fa világa, illetve a világ fája, amely az élet és halál fája, a termékenység és bőség fája, a szerelem fája, a tudás fája, az idő és történelem fája, kereszt... vagyis minden. A fa kapcsolat a világok, ég és föld között. Mesél nekünk mindennapjainkról, végtelen szertartásainkról, mítoszainkról, az örök visszatérésről és küzdelmes létünkről egyaránt.

Kutszegi Csaba: Még azt mondják, nem illik…

A csúcshegyi csapásolós és a rétaljai rángatós tánc ráillesztése Vivaldi zenéjére azonban nem teljesen aggálytalan (a két táncfogalom saját gyártmányú kreálmányom, mert nem ismerem fel magabiztosan a tájegységek táncait). Ritmusát, energiáját, sodrását tekintve a barokk allegrókra ráillik a sűrű legényes, legfeljebb az a kérdés merül fel: hogy miért is?

A Juhász Zsolt vezette Duna Művészegyüttes a talán leginkább embert próbáló feladatot, a legszűkebb ösvényt választotta. Nem dobbant, nem lázad, nem tagad – mégis lép, nyit, friss levegőt enged be az ódon falak közé. A néptánc keretein belül, a tradíciót végsőkig tiszteletben tartva, a rítust ifjonti hévvel újraélve igyekszik utat találni a kortárs (néptánc)színházi kifejezési formák felé. Králl Csaba